2013. június 29., szombat

Szeptember 3. Kedd ;)

     Reggel nyúzottan ébredtem, mert az este a fiúk távozása után még megnéztem egy pár részt a kedvenc sorozatomból.Így hát hullafáradtan kezdtem el készülődni, majd hullafáradtan reggeliztem, és öltöztem fel(csőfarmer, fekete póló, bakancs, az elmaradhatatlan karkötők, és  , egy kis smink).Amikor belenéztem a tükörbe megállapítottam, hogy talán el kellene menni fodrászoz, és újrafestetni a szőke tincseim az amúgy sötétbarna hajamban.Mikor mindezzel megvoltam, felkaptam a táskám, majd elköszöntem anyutól, és elindultam.
     Amikor kiértem a kapun, Fruzsit láttam meg, így bevártam.
-Szia!-köszönt mosolyogva.
-Szia!-szóltam kicsit álmosan-Mivel kezdünk ma?
-Öööö, matekkel-felelte kissé unottan.
-Hát akkor az első órán alszunk.-jelentettem ki ásítva.
-Ááá, nem hiszem.Látszik hogy nem voltál gólyatáborban.Annyira zajos az osztályunk, hogy szerintem nem fogsz tudni...Ja, és hallottam a tanárnőről is egy két dolgot.Azt mondják, hogy az igazgató után neki van a legnagyobb tekintélye a suliban.-Hát igen a mi iskolánkban az igazgatónak van a legnagyobb hatalma.
     Amikor a sulihoz értünk, kemény 12 perc gyaloglás után :), bementünk.Fruzsi felment az osztályba, én meg büfébe mentem, hogy vegyek egy kólát.Anyu szerint enyhén koffein függő vagyok, persze ez nem igaz. :)
     Felmentem a terembe, ahol őrült káosz fogadott.A helyemre siettem, és leültem.Amikor a fiúk észrevettek, gyorsan odajöttek hozzám.Meg kellett hallgatnom a sztorizgatásukat arról, hogy mennyire oltári nagy poén volt az, hogy szegény Attilához küldetnek egy tucat pizzát.Még nagyban nevettünk, amikor bejött a Kelemen tanárnő és elüvöltötte magát.A teremben  a másodperc töredéke alatt lett csend, és mindenki a helyére ment.Tekintély.Az van.A tanárnő kijelentette, hogy nem érdekli milyen volt a nyarunk, gyorsan olvasott névsort, majd feladatokat oldottunk óra végéig.Finoman szólva az osztály nagyobbik fele sötét a matekhoz.Sajnos én is azok csoportját erősítettem, akik csak néztek ki a fejükből.Amikor túléltem, lementem az udvarra, és felültem egy szimpatikus pad támlájára.Ivették jöttek oda hozzám, és előttem állva (ők természetesen nem ültek fel a pad támlájára) beszélgettek.
-Neked ki tetszik a fiúk közül?-Kérdezte Móni.Miután észrevette, hogy kérdőn nézek rá, folytatta-Csak mert eddig inkább velük lógtál...
-Nekem nem tetszik senki a fiúk közül, csak velük lógok-mondtam unottan.Próbáltam érzékeltetni velük, hogy nem szórakoztat nagyon a társaságuk, de mind a hárman szőkék, nem vették nagyon észre.Most nem kell félreérteni, senkit nem különböztetek meg hajszín alapján, csak ezt a három lányt egyszerűen ki nem állhatom.Hogy miért?Mer náluk kétszínűbb embereket még nem láttam...Szünetekben kis csoportban állnak, és pletykálnak mindenkit, aki körülöttük van.Hogy ezt honnan tudom?Annyira okosak, hogy mindig arra néznek, akit éppen kibeszélnek.És tudom, hogy engem is jó sokszor kibeszéltek, és nem hiszem, hogy nagyon kedveseket mondtak rólam.Éppen ezen gondolkoztam, meg sem hallva a csevegésüket, amikor valami megütötte a fülem.
-Ivett, megkérhetnéd Reginát, hogy szóljon pár szót az érdekedben...-kezdte Klau, de Ivett szúrós pillantását állva, inkább nem folytatta.
-Miről van szó?-kérdeztem tök jól leplezve az őrült kíváncsiságom, elég lazára véve a figurát.Erre mindhárman rávágták hogy semmi, én meg nem tehettem mást, hagytam, hogy elkezdjenek arról beszélni, hogy Antónia ''milyen cuki táskát'' vett magának, meg hogy Ivett pasija mennyire, de mennyire, aztán kiderült hogy annyira de annyira.Végül a csengő mentett meg.
     A többi óra már lazábban eltelt, csak beszélgettünk, és bemutatkoztunk a legtöbb tanárnak.Persze mondanom sem kell, minden tanár afféle ''nehéz lesz ez a félév'' pillantással méregetett minket.A fiúkkal nagyon sokat beszélgettünk, meg röhögtünk a tanórák alatt, azt és egyszer még Fruzsi is odajött hozzánk. :)
     Mikor kicsöngettek utolsó óráról, megkönnyebbülve hagytam el az iskola területét, és indultam haza.Fruzsi nem jött, mert valami dolga volt, úgyhogy egyedül indultam el.Még szinte el sem indultam, amikor valaki megszólított.
-Merre mész?-kérdezte egy ismerős hang.Megfordultam, és láttam Márkot, amint felém igyekszik.
-Arra.-mutattam az utcára, ahová éppen készültem befordulni.
-Klasz, akkor jövök én is.-mondta tök normálisan.Aztán elindultunk.Negyed órát sétáltunk, és közben beszélgettünk.Azt hiszem Márkkal még ilyen sokat nem beszélgettem, mióta ismerem. Mikor a kapunkhoz értünk elköszöntem tőle, ő is, aztán eszébe jutott valami.
-Ööö délután deszkázni megyünk a fiúkkal, ha gondolod gyere.-mondta, az arcomat fürkészve.
-Oké, majd hívj fel, vagy dobj egy sms-t.-mondtam barátságosan.
-Ez így tényleg jól hangzik, de kicsit nehéz úgy sms-t küldeni valakinek, hogy nem tudom a számát.-jelentette ki, majd tízpontos mosolyt villantott.Felnevettem, és telefonszámot cseréltünk, aztán bementem.Egy kólával mentem fel a szobámba, és nyugtáztam, anyu nincs itthon.Megkerestem a MacBook-om(valahogy mindig eltűnik )majd felnéztem a netre.Az msn-re csak rejtve léptem fel, csak úgy mint fészre. Visszajelölgettem mindenkit.Majd hagytam Katának üzit, hogy ma nem biztos hogy fel tudom hívni, de minden rendben velem, és még nem raboltak el az ufók.Majd megcsörrent a mobilom.Nem, nem Márk volt, csak anyu, hogy ma sem tud hazajönni, és későig fog dolgozni, úgyhogy vacsira rendeljek valamit.Amint letettem, jött egy sms-em. Most már Márk volt, hogy mindjárt jönnek és összeszednek, készüljek el. Kb tíz perc múlva a kapu előtt várakoztak, deszkával a kezükben.Nagyon meglepődtek, amikor én is csak úgy mint ők, a deszkámmal együtt mentem ki.Amikor deszkázni kezdtünk, kiderült, hogy csak ketten tudunk profin, Erik, Peti és Szili inkább csak ráállnak, és nekik ebben ki is merül óriási tudásuk.Erik azért nem tud, mert ő óriási kütyüsznob, és inkább csak videózna, és fotózna minket, mert ahhoz jobban ért.Peti azért nem , mert ő nem is deszkázott soha, ő  a nagy focista, máshoz nem ért.Szili pedig csak simán nem tudott eddig megtanulni, mert nincs hozzá tehetsége, amúgy egyik nagy álma az, hogy deszkás lesz, de szerintünk előbb lesz rock sztár, mert mondjuk ha deszkázni nem is, legalább basszgitározni tud.Amikor hazaindultunk felajánlottam, hogy menjünk mekizni, mert nekem úgy sincs otthon mit enni.Persze mindenki beleegyezett.
     Mikor hazaértem készítettem egy adag popit (popcorn) majd felmentem filmet nézni.Aztán megnéztem még egy filmet.Más készültem lefeküdni, amikor is eszembe jutott, hogy be kellene pakolnom holnapra.Gyorsan bepakoltam, szerencsére ilyenkor még nincs házi,úgyhogy hamar ment.

3 megjegyzés:

  1. Nekem tetszik, siess a köv. résszel!
    Csak egy tanácsom van: biztos, te is olvastad a SZJG-t, ezért túl sok minden hajaz rá. Engedd el a fantáziádat és rugaszkodj el a könyvtől.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, és nemsokára hozom a következő részt.:)
      Tudom, hogy hasonlít a Szent Johannára, de ez akaratom ellenére sikerült így, mindenesetre próbálom ezt kiküszöbölni, és elengedni a fantáziám. :DD

      Törlés
  2. Jó lesz, szeretem, ahogy írsz!!! :)
    Csak így tovább!
    (Amúgy van egy SzJG-vel kapcsolatos mondanivalóm, de azt már leadta deeppurple, úgyhogy azt nem mondom el még1szer:))

    VálaszTörlés