2013. július 11., csütörtök

Szeptember 19. Csütörtök.

     Hihetetlen nap!Na, de csak sorjában.Tegnap nem történt semmi izgalmas.A tanórákon továbbmentünk az anyaggal, szüneteken a fiúkkal beszélgettünk.Otthon tanultam, beszéltem Katával,és filmet néztem.Csak a szokásos.
     Ma reggel felkeltem, elkészültem, majd elsétáltam a suliig.Első óra, magyar volt, akkor sem tudnám megmondani, hogy miről volt szó, ha agyonvernének itt helyben, mert aludtam.Második óra matek volt, gyakorlatoztunk azt hiszem.Harmadik óra történelem Mivel az órák elmesélése kezd egy kicsit felsorolásszerűre alakulni, inkább lépjünk tovább. Ebédszünetben esett az eső, ezért mindenki a teremben maradt.Nem tudom pontosan, hogy hogyan történt, de amit tudok azt leírom. Egyszer csak arra kaptam fel a fejem, hogy Ivett feláll a székére, és egy kis figyelmet kér.Fogalmam sincs hogyan tudta azt elérni, hogy mindenki rá figyeljen.Zavartnak tűnt.A kezét tördelve a fiúk felé fordult, és onnan is csak egy fiú felé.
-Khm.Hát ööö...Elég kínos szitu, de tudom hogy ha mással próbálkoznék, akkor nem figyelnél rám.-senki sem tudta, hogy kiről van szó még.Kivéve két embert.-Úgy gondolom, hogy az osztály többségének már így is egyértelműek az érzéseim irántad.-Erre mindenki csak azt kérdezte, hogy mi van?-Vagy nem.-sütötte le a szemét, amikor észrevette, hogy senki nem tudta.-Márk, bejössz nekem.-jelentette ki, és ha eddig volt vörös, akkor ezután egy új szót kellene kitalálni a színére.Mindenki hol Márkot, hol őt nézte.A teremben olyan csend volt, hogy az már kínos Ivettre nézve.Márk ott ált mellettem, és azt éreztem, hogy tennem kell valamit.Bármennyire is utálom Ivettet, nem engedhetem, hogy ennyire leégjen.Egyszerűen beleböktem az oldalába, és a szememmel jeleztem hogy csináljon már valami.Szerencsére vette a célzást, és elindult Ivett felé, aki még mindig a széken állt lesütött szemmel.Egy elegáns mozdulattal levette őt a székről, majd kihívta, hogy beszéljenek.Kiengedte és visszanézett ránk.Illetve Szilire.Köztük nagyon erős barátság van, ami még a suli előtt alakult ki.Ahogy becsukta maga mögött az ajtót, a fél osztály gyorsan odatódult, és hallgatózott.Na jó, csak én, Fruzsi és Szili nem mentünk oda.Én azért nem, mert azért mentek ki, mert amit megbeszélnek az nem tartozik ránk, Fruzsi azért nem, mert éppen olvasott, és nem nagyon érdekelte az egész dolog.Szili meg...Ő nem tudom miért nem ment.Persze az, hogy nem mentem oda hallgatózni, az nem zárja ki azt a tényt, hogy őrült kíváncsi voltam.Éppen Szili padján ültem és gondoltam elcsevegek vele, ameddig tart ez az egész.
-Úúú, vajon járni fognak?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem.-Jelentette ki természetesen Szili.
-Honnan tudod?-erre elmosolyodott.
-Elég rég ismerem Márkot ahhoz, hogy tudjam, egy olyan lánnyal mint Ivett nem állna le soha.Mondjuk, ha nem tudnám, hogy más tetszik neki, akkor azt mondanám, hogy bármi lehetséges.De szegény Ivett most bizony kosarat kap.-Törődött bele.Én most is, mint mindig, a mondat "lényeges" felét ragadtam meg, és visszakérdeztem.
-Tetszik neki valaki?
-Igen.-mondta egyszerűen.Erre én olyan "és??" tekintettel fürkésztem , de amikor rájöttem, hogy nem fog neki leesni, rákérdeztem.
-És, ki a szerencsés?
-Megkért, hogy ne mondjam el senkinek.-vonta meg a vállát.Na, akkor sosem fogom megtudni, mert annak az esélye hogy Szili elárulja a legjobb barátját, nulla az egymillióhóz.
-Rendben.-mondtam szomorúan, majd mindketten az ajtó felé kaptuk a fejünket, mert nyílt az ajtó.A többiek megpróbáltak elmenekülni az ajtótól, de semmi esélyük nem volt.Márk hitetlenül végignézett a társaságon, majd elröhögte magát, és lazán odasétált hozzánk.
-Na mi volt?-kérdezte Szili.
-Nem volt szívem lekoptatni, ezért el kell menjek vele a hétvégén moziba.-jelentette ki egy csepp lelkesedés nélkül.
-Úúú, akkor lehet, hogy járni fogtok?-Kérdeztem mosolyogva.
-Lehet.-nézett mélyen a szemebe.Körül belül 3 másodpercig néztünk egymás szemébe, amikor becsengettek.Mindenki a helyére ült, és kezdődhetett a németóra.
     Amikor kicsöngettek utolsó óráról, Fruzsival indultam haza.Egész úton arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne, ha Márkék összejönnének, mert akkor lehet hogy Ivett megváltozna.Szép álmok.Reméljük a legjobbakat.Amikor hazaértem bepakoltam holnapra, és felkészültem egy maratoni sorozat nézéshez.Most meg megyek pakolni, mert holnap megyek apuhoz.

6 megjegyzés: