Szeptember 20. Péntek :D

     Reggel szokásos végre péntek hozzáállással mentem suliba.Mindenkinek Péntek van éljen hangulata volt, és a tanárok alig bírtak velünk.Mindenki csak azt várta, hogy valahogy legyen vége a mai napnak, és mehessünk haza.Már most elegünk van a suliból, pedig még csak most kezdődött.Peti és Erik ma többször is megkísérelte elkerülni a tanórák megszokott menetét, de sosem sikerült neki.
-De tanárnőőőőőő! Ez a matek engem megöl! Egyszerűen nem bírom a nyomást.Éjjel nappal tanulok, és úgy sem értem ezeket a feladatokat!-játszotta túl magát Erik.
-Fiam!Kötve hiszem, hogy te éjjel nappal tanulsz, még matekfüzetet sem láttam idén nálad!-csóválta a fejét a matektanárnő.
-De tanárnőő! Volt neki, csak a sok tanulástól összeszakadt.-Ordította be hátulról Peti.A tanárnő rájuk hagyta,és továbbmentünk az anyaggal.
     Ofő órán aztán végleg elszabadult a pokol.Mindenki a terem másik végében ülővel szeretett volna beszélni.Egyszer csak az ofőnek ki kellett mennie pár percre.Ekkor történt,hogy Peti megdobta Eriket egy üveg kólával, aki még most sem tudni miért, leöntötte azzal a kólával Mónit.Erre Móni fogta a szénsavmentes ásványvizét, és ráöntötte Erikre.És akkor elkezdődött. Mindenki locsolt mindenkit.Egy halálos pillanatban bejött az ofő.Annyira meglepődött, hogy azt sem tudta mit tegyen.Le sem reagálta az egészet, csak leült a tanári asztalhoz, és belemerült a naplóba.Ez volt az a bizonyos vihar előtti csend.Óra végén ugyanis elordibálta, hogy mindenki az osztályban marad, és feltakarít.Erre mindenki felháborodottan hol Petit, hol Eriket szidta.Odamentem a nem túl beszámítható állapotban lévő tanárhoz, megfelelő távolságra megálltam tőle, és megszólítottam.
-Öööö tanár úr-mondtam félve.Rám nézett, úgyhogy folytattam.-Khm, én el kellene menjek, mert apukám már vár kint.
-Persze, menj csak.-mondta még mindig nagyon ingerülten.Sebes léptekkel kimentem az osztályból, nehogy meggondolja magát.Csak egyszer néztem vissza, azt is megbántam, ugyanis Szili könyörgő arcát láttam meg.Amint kiértem a suliból, küldtem neki egy jó takarítást sms-t.
     Apu már tényleg várt, és azt mondta, van egy meglepije.Egy darabig kérdezgettem, de aztán feladtam, és gondoltam, egyszer csak megmutatja, vagy ideadja, vagy mit tudom én.Akkor még nem tudtam, hogy mi az.Amikor odaértünk apuhoz, Kata visongva ugrott a nyakamba, és annyira szorított, hogy szinte megfojtott.Azt mondta, hogy holnap estig itt lesz.Kora estig beszélgettünk, most meg megyek, mert apu szerint főzni fogunk.Reméljük a legjobbakat. :)