Szeptember 9. hétfő

    Reggel nem voltam valami kipihent, vajon miért?Gyorsan elkészültem, mert három napja nem láttam Norbit, és már nagyon szerettem volna találkozni vele.Amikor kiléptem az ajtón, megcsapott az ősz illata, úgyhogy visszamentem egy pulcsiért.Így másodjára sikerült már a kapun is kimenni.A szokásosan köszöntöttem Norbit, majd megfogtam a kezét, és már indultam is volna, amikor visszahúzott.
-Héé, három napja nem láttalak, és csak ilyen közömbösen köszöntesz?Kezdem azt hinni, hogy elhanyagolsz...-mondta imádni valóan édes mosollyal az arcán.Nem mondtam semmit, csak újra megcsókoltam, majd újra és újra.
-Na, így már jó?-Kérdeztem mosolyogva.Nem mondott semmit, csak újra megcsókolt, és már indultunk is.
     Beértünk a suliba, és a folyosón beszélgettünk, amíg becsengettek.Aztán bementem töriórára, és annyit jegyzeteltem, hogy szinte leszakadt a kezem.Ha most nem is, egyszer biztos hasznát veszem majd a törijegyzetnek.Utána jött egy fizika, és a egy kémia óra összekapcsolva, mert a múlt héten nem volt itt a tanár, és "rémesen lemaradtunk az anyaggal" úgyhogy első három óra után szinte megváltás volt a rajzóra.A tanár eléggé szimpatikus, és első órán szabadon rajzolhattunk, amit szerettünk volna, mert nem adott rá jegyet, csak felmérte mindenkinek a tudását.Az osztályunkban a menőséggel nincs baj, csak a tanulással, meg a rajzolással.A fele osztály nem tud rajzolni.Sajnos én sem tudok valami jól, de azt hiszem, hogy attól még nem lesznek nagy gondok ugyanis eddig rajzból mindig biztos hármas voltam.A többi óra hamar eltelt, és a szüneteket mindig Norbival töltöttem, akivel megbeszéltem, hogy délután elmegyünk moziba.
     A fiúk a kapuban beszélgettek, amikor haza indultam.
-Hé,Zsani, nem jössz velünk, deszkázni?-kérdezte Peti.
-Miért, tudsz deszkázni?-Kérdeztem vissza mosolyogva.
-Áááá én ne tudjak?-erre hangos röhögésbe kezdtek a többiek-Most miért?Ős tehetség vagyok.-jelentette ki sértődötten.
-Bocs, nem tudok menni.-Mondtam visszatérve az eredeti kérdéshez.Erre a fiúk egymásra néztek, és felém fordultak.
-Elhanyagolsz minket.-Jelentette ki Erik nagy boci szemekkel pislogva rám.
-Igen, a szőke herceg ellopott tőlünk.-Jegyezte meg Peti, és erre mindannyian csak úgy mint Erik bociszemekkel méregettek.
-Jó, feladom, ma nem jó, de máskor bármikor elmegyek veletek.-mondtam mosolyogva, és elindultam.
-Rendben, de ezt megjegyeztük.-szólt utánam Szili.Meg sem fordulva intettem, és tovább sétáltam az őszi napsütésben.
     Hazaérve bepakoltam holnapra, és kajáltam.Egy kólával mentem fel a szobámba,megpihenni.Most meg mennem kell, mert már vár Norbi, és még mindig nincs meg a fél pár cipőm.